Ez a bejegyzés a webes szabványok tizenkilencedik leírása. Az eredeti, angol nyelvű cikket Jenifer Hanen írta.

Bevezető

„Ó jaj!” — hogyan tudom a webes szabványokkal ezt a rengeteg adatot megjeleníteni? A lelki szemeid előtt talán már meg is jelentek a többszörösen egymásba ágyazott elemek, amelyek szépen sorokba és cellákba szabályozzák az adathalmazt… de nem kell aggódnod, van megoldás — a táblázatok segítenek!

A webdesignban a táblázatokat nagyon jól lehet használni arra, hogy az adatokat rendezett módon jelenítsd meg. Más szóval, a táblázatokra, diagramokra és a többi hasonló grafikonra gondolhatsz úgy is, hogy ezek segítenek az információk összehasonlításában, kontrasztba állítják a különböző adatrészeket. Gyakran láthatsz ilyeneket weblapokon, például az elnökválasztás szavazatainak összehasonlításakor, sport statisztikákról, árak összehasonlításakor, méretek megjelenítésekor és még sok másféle adat esetén.

Az internet őskorában, még mielőtt a CSS elterjedt volna, mint egy HTML-től különálló prezentációs réteg, a táblázatokat gyakran használták a weblapok elrendezésének beállítására — oszlopokat, dobozokat hoztak így létre, és ezzel helyezték el a weblap különböző részeit az oldalon. Ez a lehető legrosszabb módszer az elrendezés megvalósítására; a táblázatos elrendezéssel kusza, zavaros lapokat kapunk egy halom egymásba ágyazott táblázattal — a végén csak hatalmas fájlok maradnak, amelyeket nehéz karbantartani és még nehezebb módosítani. Manapság még mindig nagyon sok oldalt találhatsz a neten, amelyek így épülnek fel, de a biztonság kedvéért te már a táblázatokat csak arra használd, amire készültek — vagyis adatok megjelenítésére —, és az elrendezés kialakításához használd inkább a CSS-t.

Ebben a leírásban megnézzük, hogyan kell helyesen használni a HTML táblázatokat. A felépítés a következő:

• A lehető legegyszerűbb táblázat
• Adjunk hozzá több funkciót
• Alakítsuk tovább a táblázatot
• Segít a CSS: legyen szebb táblázatunk
• Összefoglaló
• További olvasnivalók
• Tesztkérdések

A lehető legegyszerűbb táblázat

Először is építsük fel a táblázathoz szükséges szemantikus HTML kódot — a példában most Észak-Amerika vulkánkitöréseit fogjuk megnézni. Nagyon szeretem a vulkánokat, és gyerekkoromban sikerült is meggyőznöm az édesanyámat, hogy vigyen el ezekhez a vulkánokhoz, amikor meglátogattuk a nagymamát. Nagyon reménykedtem benne, hogy a vakáció alatt valamelyik ki fog törni, de sajnos hiába. Lássuk akkor az első táblázatunkat:

<table>
    <tr>
        <td>Vulkán neve</td>
        <td>Hely</td>
        <td>Utolsó nagyobb kitörés</td>
        <td>Kitörés típusa</td>
    </tr>
    <tr>
        <td>Mt. Lassen</td>
        <td>Kalifornia</td>
        <td>1914-17</td>
        <td>Explozív kitörés</td>
    </tr>
    <tr>
        <td>Mt. Hood</td>
        <td>Oregon</td>
        <td>1790</td>
        <td>Piroklaszt-torlóár és lávafolyás</td>
    </tr>
    <tr>
        <td>Mt .St. Helens</td>
        <td>Washington</td>
        <td>1980</td>
        <td>Explozív kitörés</td>
    </tr>
</table>

Ez a kód a következőképpen jelenik meg:

Lássuk, milyen részekből áll a fenti kódban látható HTML jelölés:

• <table></table>: A table tag mondja meg a böngészőnek, hogy a benne található tartalmat táblázatos formában szeretnéd elrendezni.
• <tr></tr>: A tr elemmel hozhatsz létre egy sort a táblázatban. Ezáltal a böngésző tudni fogja, hogy minden tartalmat a <tr> és </tr> tagek között vízszintesen rendezzen el, a táblázat egy sorában.
• <td></td>: A td elemmel határozhatsz meg egy cellát a táblázatban, vagy más önálló tartalmat a soron belül. Figyelj arra, hogy mindig csak annyi td elemet használj a cellákhoz, amennyire az adatoknak szüksége van. Ne használj üres cellákat azért, hogy kitöltsd a helyet, vagy távolabb tedd egymástól a cellákat — ilyen esetekben használhatod a CSS-t, amellyel könnyen készíthetsz kitöltéseket a táblázatban. Ez nem csak azért jobb módszer, mert szétválasztja a megjelenést az adatoktól, hanem a táblázat struktúrája is érthetőbb lesz például a gyengénlátók számára, akik képernyő-felolvasóval férnek hozzá a táblázatod tartalmához.

Az alap elemeket a következőképpen ágyazhatod egymásba:

<table>
    <tr>
        <td>content</td>
        <td>content</td>
        <td>content</td>
    </tr>
</table>

Ha más sorrendben használod őket, akkor az a böngésző számára olyan, mint egy hajcsomó: megpróbálhatja kigubancolni a kódot, de az eredmény nem garantált, sőt az sem biztos, hogy egyáltalán megjelenik a táblázat.

Adjunk hozzá több funkciót

Most, hogy már megvan az alap táblázatunk, adjunk hozzá néhány komplexebb funkciót is — először is adunk neki egy címet és az oszlopoknak egy fejlécet, amelyek javítják a táblázat szemantikáját, és egyúttal megkönnyíti a képernyő-felolvasókat használók életét is. A módosított táblázat így néz ki:

<table>
    <caption>A legutóbbi nagyobb vulkánkitörések Észak-Amerikában</caption>
    <tr>
        <th>Vulkán neve</th>
        <th>Hely</th>
        <th>Utolsó nagyobb kitörés</th>
        <th>Kitörés típusa</th>
    </tr>
    <tr>
        <td>Mt. Lassen</td>
        <td>Kalifornia</td>
        <td>1914-17</td>
        <td>Explozív kitörés</td>
    </tr>
    <tr>
        <td>Mt. Hood</td>
        <td>Oregon</td>
        <td>1790</td>
        <td>Piroklaszt-torlóár és lávafolyás</td>
    </tr>
    <tr>
        <td>Mt .St. Helens</td>
        <td>Washington</td>
        <td>1980</td>
        <td>Explozív kitörés</td>
    </tr>
</table>

Ez a kód a böngészőben így jelenik meg:

A következő új elemeket használtuk ebben:

• <caption></caption>: A caption elemmel adhatsz egy címet a táblázat adatainak. A legtöbb böngésző alapesetben a címet középre helyezi, és a szélessége akkora lesz, mint a táblázaté, kivéve, ha ezt átállítod CSS-ben.
• <th></th>: A th elem jelöli a táblázat oszlopainak a fejlécét. Ez azért hasznos, mert szemantikusan is jelöli a tartalom funkcióját, valamint segít abban, hogy a böngészők és a különböző eszközök pontosabban jelenítsék meg a tartalmat. A fenti példa a th elem legegyszerűbb használatát mutatja be.

Alakítsuk tovább a táblázatot

A táblázat strukturálásában utolsó lépésként megadom a táblázat fejléc- és törzsszakaszait, hozzáadunk egy láblécet, valamint megadjuk a sorok és oszlopok hatókörét. Hozzáadunk még egy summary attribútumot is, amelyben összefoglaljuk a táblázat tartalmát. A végleges jelölés így a következőképpen néz ki:

<table summary="összefoglaló a legnagyobb vulkánkitörésekről Észak-Amerikában">
    <caption>A legutóbbi nagyobb vulkánkitörések Észak-Amerikában</caption>
    <thead>
        <tr>
            <th scope="col">Vulkán neve</th>
            <th scope="col">Hely</th>
            <th scope="col">Utolsó nagyobb kitörés</th>
            <th scope="col">Kitörés típusa</th>
        </tr>
    </thead>
    <tfoot>
        <tr>
            <td colspan="4">Készítette Ms. Jen 2008-ban</td>
        </tr>
    </tfoot>
    <tbody>
        <tr>
            <th scope="row">Mt. Lassen</th>
            <td>Kalifornia</td>
            <td>1914-17</td>
            <td>Explozív kitörés</td>
        </tr>
        <tr>
            <th scope="row">Mt. Hood</th>
            <td>Oregon</td>
            <td>1790</td>
            <td>Piroklaszt-torlóár és lávafolyás</td>
        </tr>
        <tr>
            <th scope="row">Mt .St. Helens</th>
            <td>Washington</td>
            <td>1980</td>
            <td>Explozív kitörés</td>
        </tr>
    </tbody>
</table>

Ez a kód a böngészőben így jelenik meg:

Most a következő új elemeket és attribútumokat használtuk fel:

• A thead, tbody és tfoot elemek: Ezek határozzák meg a táblázat fejlécét, törzsét, valamint a láblécét. Hacsak nem olyan komplex táblázatot készítesz, amelyiknek sok oszlopa és sora van, ezeknek az elemeknek a használata már túlzásnak számít. A komplex táblázatokban viszont a használatukkal strukturáltabbá teheted a kódot, és megkönnyíted a böngésző és más eszközök dolgát is a táblázat értelmezéséhez.
• A colspan és rowspan attribútumok: A colspan attribútum olyan cellát hoz létre, amelyik több oszlopot is áthidal. A fenti esetben a lábléc egyetlen cellájára azt szerettem volna, ha kitölti a teljes szélességét a táblázatnak, ezért azt adtam meg, hogy mind a négy oszlopot foglalja magába. Hasonlóan adhatod meg egy cellának a rowspan attribútumot, amellyel így megadhatod, hogy hány sort vonjon össze a cella, például <td rowspan="3">.
• A summary attribútum: Ezt az attribútumot arra használhatod, hogy megadj egy összefoglalót a táblázat tartalmáról, főként a képernyő-felolvasók számára (ugyanis a táblázat megjelenítésében ez nem látható). A régebbi W3C ajánlások, a WCAG 1.0 és a HTML 4.0 azt írja, hogy a summary attribútumot a fent bemutatott módon használhatod. A specifikációk új tervezetei viszont már egyáltalán nem említik a summary attribútumot. Mivel még nincs eldöntve a summary attribútum használata, ezért mi a Webes szabványok sorozat keretein belül úgy döntöttünk, hogy a használata továbbra is biztonságosnak számít. Végül is nem ronthat el semmit, és hozzáférhetőségi szempontból előnyös.
• A scope attribútum: Biztosan észrevetted a th tagekben a scope attribútumot, valamint azt, hogy ezúttal a vulkánok neveit is fejlécként definiáltam, a sorokon belül! Ez abszolút megengedett, de én nem inkább erőltetem. A scope attribútumot a th elemben használjuk arra, hogy a képernyő-felolvasók tudják, hogy a th tartalma egy oszlopra vagy egy sorra vonatkozik-e. A scope attribútumot csak a th elemekben használhatjuk.

Segít a CSS: legyen szebb táblázatunk

A fent bemutatott elemek és attribútumok már elegendőek arra, hogy egy jó adattáblát készíthess. Most, hogy a HTML struktúra már megvan, néhány egyszerű CSS tulajdonsággal sokat javíthatunk a táblázat megjelenésén:

body {
	background: #ffffff;
	margin: 0;
	padding: 20px;
	line-height: 1.4em;
	font-family: tahoma, arial, sans-serif;
	font-size: 62.5%;
}

table {
	width: 80%;
	margin: 0;
	background: #FFFFFF;
	border: 1px solid #333333;
	border-collapse: collapse;
}

td, th {
	border-bottom: 1px solid #333333;
	padding: 6px 16px;
	text-align: left;
}

th {
	background: #EEEEEE;
}

caption {
	background: #E0E0E0;
	margin: 0;
	border: 1px solid #333333;
	border-bottom: none;
	padding: 6px 16px;
	font-weight: bold;
}

Ha ezt alkalmazzuk az előző táblázatunkon, akkor a táblázat az 1. ábrához hasonlóan fog megjelenni. A példát megnézheted élőben itt is.

1. ábra: A táblázat most már sokkal jobban néz ki.

Ó, igen… jobban néz ki. A táblázatodat úgy jelenítheted meg, ahogyan csak akarod, de a fenti példa jó kiindulási alapnak szolgálhat. A táblázatok stílusozásáról CSS-sel egy későbbi leírásban többet is megtudhatsz, jelenleg elég lesz az is, ha megnézzük, hogy a CSS melyik része mire szolgál:

• body: A fenti példában hozzáadtam a CSS-hez néhány tulajdonságot. Beállítottam a margót (ebben az esetben nullára), a kitöltést, hogy legyen egy kis hely, a háttérszínt (fehérre), a betűméretet és a betűcsaládot, valamint a sormagasságot a levegősebb sorok kedvéért. A fenti példakódot innen töltheted le — változtasd meg nyugodtan a CSS tulajdonságokat, és próbáld ki, mi hogyan működik.
• table: Beállítottam a kereteket a CSS border tulajdonságával. Ahhoz, hogy ez jól működjön, be kellett állítanom a border-collapse tulajdonságot is a collapse értékre, hogy összevonjam a táblázat kereteit, és hogy később a border-bottom tulajdonság a teljes sorra vonatkozzon, és ne szakadjon meg minden cellánál. A szélességet 80%-ra állítottam (ez azt jelenti, hogy a táblázat a rendelkezésre álló szélesség 80%-át tölti ki; ha változtatjuk a böngésző szélességét, akkor a táblázat szélessége is változni fog).
• th és td: A fenti példa CSS-ben először balra igazítottam a szöveget, de te állíthatod középre is, sőt ha a th, td és tr elemekhez osztályneveket rendelsz, akkor a CSS-ben külön állíthatod a sorok, oszlopok, fejlécek stílusát. Mind a th, mind a td elemekhez adtam egy kevés kitöltést, hogy szélesebbek, és ezáltal olvashatóbbak legyenek a sorok. A fenti th szelektornál beállítottam egy eltérő színt is, hogy elválasszam a címeket a táblázat többi részétől.
• caption: Ha a caption szelektornak nem változtatod meg a tulajdonságait CSS-ben, akkor nem kap keretet, és a háttere ugyanolyan színű lesz, mint a lap többi részének a háttere, annak ellenére, hogy a HTML jelölés a caption elemhez már a table elemen belül van. Ezért a fenti példában adtam a caption elemnek egy keretet (a keret alsó része hiányzik, mivel azt a táblázat kerete már biztosítja), egy saját háttérszínt, valamint félkövér megjelenést, hogy elválasszam a táblázat fejlécétől.

Összefoglaló

Ebben a leírásban végignéztünk mindent, amire egy hatékony HTML táblázat készítésekor szükséged lehet. De még megosztom veled néhány ide vonatkozó gondolatomat a témáról:

• Nagyon fontos, hogy jól kódold le a táblázataidat, hogy olvashatóak legyenek a különböző webböngészőkben, mobilokon, különböző kisegítő- és más típusú eszközökön. A legjobb, ha a táblázat HTML részét a minimumon hagyod, és a stílusozásra CSS-t használsz. A kurzus későbbi részeiben még sokkal többet fogsz megtudni a CSS használatáról.
• A táblázatok akkor maradnak hozzáférhetőek a mobil eszközök és a képernyő-felolvasót használók számára is, ha kódot tisztán tartod, használod az attribútumokat, mint például a scope és a summary, valamint a caption elemet, hogy világosan definiáld és szemantikusan is leírd, mire szolgál adott szakasz. Ugyancsak fontos hozzáférhetőségi szempontból, hogy ne használj üres cellákat a táblázat kitöltésére (használj helyette CSS-t).

További olvasnivalók

• Seybold: Miért butaság a táblázatos szerkezet?
• W3C HTML 4 Tables Recommendation (angolul)
• W3C CSS 2 tables recommendation (angolul)
• Roger Johansson — Bring on the Tables (angolul)

Tesztkérdések

• Készíts egy egyszerű táblázatot, amely csak 3 fő elemet tartalmaz: table, tr és td. Mentsd el, és nézd meg egy böngészőben.
• Adj hozzá a táblázatodhoz még néhány elemet: egy címet, egy fejlécet és egy láblécet. Hogyan változik a megjelenés a böngészőben?
• Mit tehetsz azért, hogy a táblázat jobban hozzáférhető legyen a képernyő-felolvasókban és a mobil eszközökön?
• Készíts a táblázathoz egy CSS fájlt. Próbáld meg beállítani a CSS-ben a keretek, a kitöltés, a cellák stílusát a táblázathoz úgy, hogy a HTML jelölést nem változtatod meg. Add meg a háttérszínt is, és állítsd be a betűk stílusát.

Jó szórakozást!

A szerzőről

Az üzleti webdesigner és webfejlesztő, fényképész, moblogger és professzionális művészkülönc, Ms. Jen a design- és művészeti karrierjét egy magasított székben kezdte a ételek művészi átrendezésével valamint falra helyezésével 11 hónapos korában. 1996-ban tanította meg magát a HTML-re, mivel egy számítógépes sznob azt mondta neki, hogy egy művész nem tud megtanulni kódolni, azóta is rajong a webdesign mindenféle formájáért.

Ms. Jen a Black Phoebe Designs alapítója és tulajdonosa, amely egy web- és mobil designer cég. Ms. Jennek mesteri fokozata van számítástechnikából és multimédiás rendszerekből a dublini Trinity Fősikolától (Írország), és webdesignt tanult egy LA környéki egyetemen 2001–2005 között. Részt vett két Nokia mobil blogoló projektben: Wasabi Lifeblog (2004–2005) és Nokia Urbanista Diaries (2008). Ms. Jen mindig megtalálható online a blackphoebe.com vagy blackphoebe.mobi oldalakon.