Ez a bejegyzés a webes szabványok tizenegyedik leírása. Az eredeti, angol nyelvű cikket Paul Haine írta.

Bevezető

Mi a tipográfia? Egyszerűen fogalmazva ez a szövegek megjelenése, designja és elrendezése (erre típusként is hivatkoznak); egy olyan fogalom, amely még a nyomtatott médiából származik. Legalább annyira szól arról, hogy mit nem tehetsz meg a típusaiddal, mint arról, hogy mit tehetsz meg velük. A weben a tipográfia gyakran túl kevés figyelmet kap, ráadásul több olyan technológiai hiányosság is van, amely miatt a webes tipográfia nem olyan hatékony, mint a nyomtatott. Ennek ellenére a mai rendelkezésre álló eszközök mellett már semmi okod nem lehet arra, hogy ne használd ki a webes tipográfia előnyeit szép és stílusos típusok használatával.

Ebben a leírásban megnézzük alaposabban, hogy miért korlátozott a webes tipográfia a nyomtatotthoz képest, majd adunk néhány jó követendő tippet a webes tipográfia használatára, mindezt egy példán keresztül bemutatva. Ne aggódj, ha ezen a ponton még nem érted meg teljesen a CSS és HTML kódokat – most csak a designra kell figyelned. Az olvasás közben érdemes lehet magadnál tartani egy papírt és egy ceruzát, így közben papírra tudod vetni a szöveg elrendezésével kapcsolatos ötleteidet. Ennek a bejegyzésben a következő témákról lesz szó:

• A webes tipográfia korlátai
  • Korlátozott számú betűtípus
  • Szóelválasztás
  • Alávágás
  • Az irányítás hiánya
• Hogyan készül a tipográfia a weben?
• Gyors tippek
  • Több betűtípus választása
  • A sorok hossza
  • A sorok magassága
  • Iniciálék
  • Kiskapitálisok
  • Kilógó írásjelek
  • Tipográfiailag helyes írásjelek és más elemek
  • Kiemelt idézetek
• Összefoglaló
• Tesztkérdések

A webes tipográfia korlátai

A hagyományos nyomdászoknak kismillió lehetőség áll a rendelkezésükre, amikor szóba kerül a tipográfia, mint például a betűkészletek puszta száma vagy az elrendezési lehetőségek széles skálája. A webes tipográfia ennél sokkal korlátozottabb, mivel olyan típusokkal és elrendezéssel kell dolgozzunk, amelyről tudjuk, hogy elérhető és használható lesz azokon a gépeken is, amelyeken az olvasók megnyitják a lapot — senki nem fejleszt csak saját magának weboldalt.

A webes tipográfia korlátai többek között a következők:

• Korlátozott betűkészlet.
• Nincs elválasztás, így a sorkizárt elrendezés csúnya lesz keskenyebb oszlopok esetén.
• Nincs befolyásunk az alávágásra (a szóközökkel való feltöltésre).
• Nem lehet tudni, hogy hol és hogyan nézik majd meg a munkát, így a designereknek minden képernyőméretre, felbontásra és környezetre gondolniuk kell.

Most pedig lássuk ezeket a pontokat egy kissé részletesebben.

Korlátozott számú betűtípus

A betűtípusok száma általában az első nagyobb korlát, amelybe a szöveg stílusozásakor beleütközhetsz. Bár a CSS-ben olyan fontot adhatsz meg, amilyen csak jólesik, a látogatók viszont csak akkor fogják a szövegeket ezzel a típussal látni, ha az telepítve van a gépükön — ha nincs, akkor a böngészőjük megpróbál egy másik betűtípust választani a CSS alapján, vagy egyszerűen az alapértelmezett típust használja (ami általában a Times New Roman). Szóval ha te olyan különleges fontokkal akarod is megjeleníteni a szövegeidet, mint például a Trump Medieval vagy az Avant Garde, az olvasóid ebből mit sem fognak észrevenni, feltéve, hogy nem megszállott designerek több ezer telepített fonttal. Ebből az okból kifolyólag a legtöbb webdesigner csak a széles körben, több rendszeren is elterjedt fontokat használja, amely a használható betűtípusokat az alábbi listára korlátozza:

• Andale Mono
• Times New Roman
• Georgia
• Verdana
• Arial / Arial Black
• Courier / Courier New
• Trebuchet MS
• Comic Sans (ez egy borzalmasan amatőr típus — ne használd!)
• Impact

Ezeknek a típusoknak a megjelenését az 1. ábrán láthatod:

Ha ezek közül a fontok közül választasz, akkor az azt jelenti, hogy jó eséllyel a látogatóidnak is meglesz a megadott típus. A Microsoft a fentieken kívül még bevezetett hat új betűtípust Windows Vista és XP alá, amelyek különös módon mindannyian C-vel kezdődnek. Ezek a Cambria, Calibri, Candara, Consolas, Constantia és Corbel. Mégsem ajánlom ezeknek a betűtípusoknak a használatát, mert nem túl valószínű, hogy a Mac és Linux platformokon is telepítve lesznek.

Így aztán a nyomdászok számára elérhető több ezer betűkészlettel szemben a webdesignerek alig néhány betűtípus között választhatnak. De valóban olyan nagy korlát ez? A tipográfia ugyanis sokkal többről szól annál, mint hogy kiválasztunk egy tetszetős típust, sokkal inkább a sormagasságokról, az alávágásról, az üres területekről — ne feledkezzünk meg arról, hogy eleinte a nyomdászok is szembesültek ugyanezzel a korláttal.

Szóelválasztás

Ha a szöveg elrendezéséről van szó, akkor alapvetően négy lehetőség közül választhatsz: balra igazított, jobbra igazított, középre igazított, vagy sorkizárt elrendezés. A sorkizárt elrendezésben a szöveg jobb- és bal oldala is illeszkedik a befoglaló terület függőleges széleihez, és így jobban nézhet ki, mint a „töredezett” balra igazított elrendezés. Gyakran láthatsz ilyet a könyvekben és a magazinokban is. A weben viszont van vele egy kis probléma, mivel hiányzik az automatikus elválasztás, amely a megfelelő helyeken szétválaszthatná a szavakat, hogy így jobban kitöltsék a rendelkezésre álló helyet. A sorkizárt elrendezés érdekében a legtöbb, amit a böngésző tehet, hogy a szavak közötti hézagokat feltölti, amely így függőleges irányú „fehér folyókat” eredményez a szövegben. Ez általában akkor történik meg, ha a sorok hossza a keretben túl rövid, és nincs elég hely a szavak jobb elrendezésére, ahogy a 2. ábrán látszik.

Amint azt a fenti képen láthatod, a jobb helykihasználást lehetővé tevő szóelválasztás nélkülözése egyes sorokban túl nagy üres helyet hagyott a szavak között. Ennek az elkerülésére a weben többnyire érdemes balra igazított elrendezést használni.

Alávágás

Az „alávágás” különböző betűpárok közötti távolság módosítását jelenti a változó betűszélességű típusokon belül (mint amilyen a Times New Roman, amelyben a különböző betűk szélessége és a köztük levő távolság betűnként eltérő, ellentétben a Courier típussal, amelyben a betűk mérete és a távolság közöttük mindig ugyanaz). Nyomtatásban arra használják, hogy összehúzzák az olyan betűket, amelyek összeillenek, így helyet takarítanak meg, és a szöveg is jobban olvasható. Ilyen lehet például egy V utáni A, amelyeket ha összehúzunk, sokkal komolyabb megjelenést kaphatunk. A szakszerű fontok tartalmaznak útmutatásokat az alávágások kezelésére, amelyben megadják az egyes betűk közötti távolságokat. A 3. ábrán láthatod, hogy hogyan módosítja a megjelenést az alávágás.

Az előbbi ábrán az első szóban nem alkalmaztuk az alávágást. A második szóban viszont a távolság csökkent a W és az A között, és megnőtt az A és S között.

A weben az ilyen szintű alávágás sajnos nem elérhető. Az egyetlen dolog, amire van befolyásunk, az az általános betűköz, amely a nyomtatott sajtóban a betűk közötti távolságot jelenti, függetlenül attól, hogy milyen betűkről van éppen szó. Így csökkentheted a távolságot a W és az A között, de ezzel egyúttal minden más karakter között is csökken a távolság. A weben ezt a letter-spacing CSS tulajdonsággal állíthatjuk be, amelynek egyik lehetséges megvalósítását a 4. ábrán láthatod.

Az előző képen megnöveltük a távolságot a különböző betűk között egyenlő mértékben. Bár ez segített az A és az S széthúzásában, viszont a távolság a W és az A között még nagyobb lett. A betűköz állítása éppen ezért nem egyszerű CSS-ben, mert mindent-vagy-semmit természete van, így jobb, ha nem használjuk.

Az irányítás hiánya

Bár sokat beszéltünk eddig a nyomtatott sajtóról, egy fontos dolgot azért érdemes kiemelni ezzel kapcsolatban, mégpedig hogy a web nem nyomtatott sajtó. A nyomdászok nem kell azzal foglalkozzanak, hogy az olvasó átméretezi a szövegeit, nincsenek meg neki a választott típusok vagy nincs nála bekapcsolva az élsimítás. A webdesignerek ezt mind figyelembe kell vegyék, bár gyakran megpróbálnak ráerőltetni egy designt az olvasóra merev szövegszélességeket használva, fix szélességű és magasságú dobozokba helyezve a szövegeket, vagy egyszerűen lecserélve a szövegeket képekre, amelyeken az adott szöveg látható.

Az irányítás hiányát viszont nem kell mindenképpen problémaként felfognod — egyszerűen csak azt kell észben tartanod, hogy az általad megjelenített tartalmat több különböző eszközön, több különböző környezetben, több különböző módon fogják olvasni a látogatók. Ne próbáld őket megállítani és ne nehezítsd meg a dolgukat fölöslegesen. Lehetséges, hogy néhány olvasód a mobiltelefonján akarja elolvasni az oldalad, miközben hazafelé utazik; talán először ki akarja nyomtatni az oldalt, hogy később olvassa el otthon; az is lehet, hogy nem lát olyan jól, mint te, és fel kell nagyítania az oldalakat, hogy könnyebben elolvashassa. Ez az oka annak, hogy a weblap tervezésekor a böngészőnek csak útmutatásokat tudsz adni, hogy te milyen módon szeretnéd megjeleníteni a szövegeket. Az egyes eszközök viszont ezt teljesen figyelmen kívül hagyhatják, és ez rendben is van — a lényeg, hogy ne erőltesd túlságosan a szövegekben a saját elképzeléseidet minden környezetre.

Hogyan készül a tipográfia a weben?

A webes tipográfiát teljes mértékben a CSS segítségével alakíthatod ki. A CSS több lehetőséget is biztosít a szövegek alakítására: nem csak a betűk méretét, színét és típusát adhatod meg, hanem a sorok magasságát, a használt betűközt, a kapitalizációt (minden nagybetű, csak a kezdőbetűk nagyok, kiskapitálisok vagy minden kisbetű), sőt még az első sor első betűjét is külön beállíthatod.

A szöveget tartalmazó doboz stílusozásával további lehetőségeket kapsz a szöveg elrendezésének és a sorok hosszának beállítására. Ezeket a stílusokat elég, ha csak egyetlen helyen adod meg — a saját stíluslapodon —, és ez minden szövegedre érvényes lesz a teljes website-on keresztül (de adhatsz stílusokat csak bizonyos paragrafusoknak vagy dobozoknak is). Ráadásul, ha később úgy döntesz, hogy nagyobb betűket szeretnél a weblapokon, akkor elég csak egyetlen helyen megváltoztatni a betűméretet a stíluslapon.

Gyors tippek

Az alábbi néhány tipp segítségedre lehet a webes tipográfia használatában.

Több betűtípus választása

Jó módszernek számít, ha egy betűtípus megadásakor felsorolsz még néhány további típust is tartaléknak. Vagyis ahelyett, hogy egyszerűen annyit adnál meg, hogy „Georgia”, megadhatsz még néhány más típust is: „Georgia, Cambria, "Times New Roman", Times, serif”. Így a böngésző először megpróbálja használni a Georgia nevű fontot, de ha ez nincs telepítve, akkor megpróbálja a következőt, a Cambriát, majd a Times New Romant, a Timest, és végül azt a fontot, amelyik az operációs rendszeren a „serif” (talpas) típushoz tartozik.

A sorok hossza

Az olvashatóság fenntartásához a sorok átlagos hossza egy szövegdobozon belül 40-60 karakter között kell legyen. Ez persze változhat a célcsoport szerint (a gyerekek a rövidebb sorokat, a felnőttek a hosszabbakat szeretik inkább). Az ideális sorhosszúságot az 5. ábrán láthatod:

A képen látható szövegben nagyjából 60 karakter található soronként. Ha ennél többet használsz, akkor az olvasónak el kell kezdenie mozgatni a szemét, sőt akár a fejét is, ha követni akarja a szöveget. Ez megerőlteti a szemet, és a szöveg is nehezebben olvasható.

A sorok magassága

A sormagasság a sorok közötti függőleges távolságot jelenti. Ha ezt egy kissé növeled a böngésző alapbeállításához képest, akkor ezzel javíthatsz az olvashatóságon (és több helyed marad az alsó- és felső indexekre is). A különbséget a 6. ábrán láthatod:

A fenti képen az első bekezdésben az alapértelmezett sormagasságot használtuk, és ez egy kissé zsúfoltnak hat. A második bekezdésben ezzel szemben megnöveltük egy kicsit a sormagasságot, így a szöveg levegősebb lett, és valamivel jobban olvashatóbb. Az ennél nagyobb sormagasság viszont már túlságosan is széthúzná a szöveget, így az ismét nehezebben olvashatóvá válna, szóval csak óvatosan a sormagassággal.

Iniciálék

A first-letter elem használatával (például p:first-letter { } formában) módosíthatod a bekezdés első sorának első betűjét a többi betűhöz képest. Ezt a betűt iniciálénak is nevezik, mivel általában 3–4 sornyi helyet foglal el a szövegben, ahogy a 7. ábrán láthatod.

Kiskapitálisok

A fontok gyakran tartalmaznak kiskapitális változatokat is — ez azt jelenti, hogy a betűk mind nagybetű formátumúak, viszont a kisbetűk helyén méretben a kisbetűk méretének felelnek meg. Ez akkor lehet hasznos, ha valamit nagybetűvel szeretnél írni, de nem akarod túlságosan ráterelni a figyelmet, például rövidítések esetében. Ha a rendszerben nincs is a típusnak kiskapitális változata, az sem gond — a böngésző ilyenkor generál saját kiskapitálisokat a nagybetűk alapján, lekicsinyítve őket az eredeti méretük 70–80%-ára. A 8. ábrán látható a különbség a nagybetűk (minden szó első betűje) és a kiskapitálisok (a többi betű) között.

Kilógó írásjelek

Jó tipográfiai hatást lehet kelteni a text-indent CSS tulajdonság használatával, ha a mondataid idézőjellel kezdődnek. Ha az előbbi tulajdonságnak negatív értéket adsz — akár relatív em értéket (-10em), pontokat (-10pt), pixeleket (-10px) vagy akár százalékot (-10%) —, akkor az idézőjelet kihúzhatod a bekezdés elé, ahogy a 9. ábrán látható:

Tipográfiailag helyes írásjelek és más elemek

Ha a szövegedet professzionálisabbá és elegánsabbá szeretnéd tenni, akkor érdemes használod a HTML kódok széles skáláját a tipográfiai jelek megjelenítéséhez, például a tipográfiailag helyes „idézőjelek”, valamint kötőjelek (–) és gondolatjelek (—) használatával. Sok blogíró és szövegszerkesztő környezet automatikusan kijavítja ezeket, átalakítva az egyszerű idézőjeleket és elválasztójeleket a helyes formájukra. A 10. ábrán egy tipográfiailag helyes jeleket tartalmazó — angol nyelvű — szöveget láthatsz.

Amint elkezded a helyes tipográfiai jeleket használni, a szöveged máris sokkal elegánsabb és professzionálisabb megjelenést kap — mintha egy magazin vagy egy könyv lenne, és nem online szöveg. Ne feledd el azonban, hogy ezek a jelek egyes régebbi képernyőkön vagy az élsimítás nélküli megjelenítőkön pixelesek lehetnek, úgyhogy óvatosan használd őket.

Vannak olyan HTML elemek is, amelyeket a kódba illesztve speciális karaktereket is megjeleníthetsz, amelyeket máskülönben csak nehezen vagy egyáltalán nem érhetsz el a billentyűzetről. A 11. ábra több ilyen jelet is tartalmaz:

Ezeket beírhatod kézzel, de a legtöbb szerkesztő szoftverben van valamilyen lehetőség az ilyen jelek beillesztésére vagy automatikus átkonvertálására.

Kiemelt idézetek

A kiemelt idézetek rövid kivonatok a saját szövegedből, amelyek a lapon valahol a szöveg mellett vagy a szövegen belül jelennek meg nagyobb betűmérettel és sokszor más típussal is, hogy felhívják magukra a figyelmet. A legtöbb magazinban láthattál már ilyet, mivel ez egy hatékony módszer a szöveg felosztására és a fontosabb részek, kulcsszavak kiemelésére — ráadásul a weben nagyon könnyen alkalmazhatod ezt a módszert néhány egyszerű jelöléssel és stílusozással. Csak állítsd a szöveg méretét nagyobbra, esetleg másik betűtípusra, és állítsd lebegő módra, hogy a normál szöveg körbevegye, és már készen is vagy. A komolyabb megoldások között olyan módszert is találhatunk, amelyben egy JavaScript automatikusan kiemeli az idézetet a szövegből, így nem kell kétszer beírnunk azt a kódba.

Összefoglaló

Szóval ez a tipográfia és a webes tipográfia; remélem, sikerült meggyőzzelek, hogy az online szövegek nem merülnek ki a Verdana, small, #333333 formában — ezen kívül a tipográfiai trükkök széles tárháza áll a rendelkezésedre, amelyekkel kiemelheted a szövegedet a tömegből. A legtöbb website-ot az emberek azért látogatják, hogy elolvassák azt, amit a szerzőjük leírt nekik; így hát mindenképpen van értelme annak, ha ezt az olvasást megpróbálod a számukra könnyebbé és élvezetesebbé tenni.

Tesztkérdések

• Mi a különbség az alávágás és a betűköz között, és melyiket lehet használni a kettő közül a weben?
• Hogy kerülheted el a szövegben a „fehér folyókat”?
• Nevezd meg a CSS-ben használható négy különböző kapitalizációt.
• Melyik a legjobb sorhossz a szövegeknek, és milyen tényezők befolyásolhatják ezt?
• Mi a különbség a talpas és a talpatlan típusok között? Adj egy példát mindegyikre.
• Miben különböznek a kilógó írásjelek a hagyományos írásjelektől?
• Ha be akarsz helyezni egy copyright jelet a szövegedbe, egy HTML kódot kell használnod. Nézz körül az interneten, és próbáld megkeresni az összes elérhető HTML jel kódját. Legalább 250 van belőlük!

A szerzőről

Miután nagykorúvá válva megpróbált szabadulni a sötét és komor Somersetből, Paul Haine frucsa módon ismét csapdába esett hat évre az ország másik végén a sötét és komor Kentben, ahol az unalmas történelemórák között a webes szabványokról tanult. Két év oxfordi tanulás és a HTML Mastery megírása után átköltözött a híres londoni Islington negyedbe, ahol a The Guardian kliens-oldali fejlesztőjeként dolgozott.

Paul személyes oldala, a joeblade.com jelenleg üres, valószínűleg halott.