Ez a bejegyzés a webes szabványok tizenharmadik leírása. Az eredeti, angol nyelvű cikket Chris Heilmann írta.

Bevezető

Ebben a leírásban a HTML dokumentumoknak egy olyan részével fogunk foglalkozni, amely méltánytalanul kevés figyelmet kap: ezek azok a jelölések, amelyek a head elemben találhatóak. A leírás végére tudni fogod, hogy mire szolgálnak ennek a résznek a különböző elemei, beleértve a title elemet, a kulcsszót és a leírást (amelyeket meta elemekkel adhatsz meg), valamint a head előtt található doctype elemet is megemlítjük. Fogunk beszélni még a JavaScriptről és a CSS-ről is (külső és belső megvalósításról egyaránt), valamint arról, hogy mit ne tegyünk a head elembe. A demo forrásfájlokat innen töltheted le, erre fogunk hivatkozni ebben a leckében; ebben nyugodtan próbálkozhatsz, miután átolvastad ezt az anyagot. A leckében foglaltakat olvasd el elejétől a végéig, mivel fokozatosan építjük fel a head elem használatának a legjobb módszereit. Minden rész önmagában is érvényes, de a végén az összefoglalóban, ahol a legjobb módszerekről beszélünk, újragondolhatod a korábbi tanácsokat. Ebben a leírásban a következő témákról lesz szó:

• Miféle head? Miről beszélsz?
• A dokumentum elsődleges nyelvének beállítása
• A dokumentum megítélése a címe alapján
• Kulcsszavak és leírás hozzáfűzése
• Mi a helyzet a megjelenéssel? Stílusok hozzáadása
• Dinamikus funkciók hozzáadása JavaScripttel
• Állj! A beágyazott CSS és JavaScript nem jó ötlet!
• Összefoglaló
• Tesztkérdések

Miféle head? Miről beszélsz?

Egy korábbi leírásban már olvashattál arról itt is, hogy az érvényes HTML dokumentumban meg kell adni egy doctype elemet — ez adja meg, hogy milyen típusú HTML-t fogunk használni, hogy a böngésző aztán a megfelelő szabályokat alkalmazza. Minderről bővebben a 14. leírásban fogunk beszélni, egyelőre elég annyit rögzítenünk, hogy a doctype megszabja, hogy a dokumentumnak tartalmaznia kell egy html elemet, ez pedig egy head és egy body elemet. Az időd nagy részét a body („törzs”) elemben fogod eltölteni, mivel ide kerül a dokumentum teljes tartalma. A head („fej”) elemnek látszólag kisebb szerepe van, mivel a title („cím”) elem kivételével semmi nem lesz látható a látogatók számára azok közül, amiket ide írsz. Viszont ebbe a részbe kerülnek a böngészők számára szóló utasítások, és itt tárolhatsz a dokumentumról extra információkat — más néven metaadatokat.

A dokumentum elsődleges nyelvének beállítása

Van egy olyan rövid információ a dokumentumról, amely nem a head elembe, hanem annak a szülőjébe, a html elembe kerül. Ez pedig nem más, mint a dokumentum természetes nyelve. A természetes nyelv alatt az emberi nyelvet értem, mégpedig hogy angol, francia vagy magyar. Ez segít a képernyő-felolvasóknak, mivel például az „eleven” szót másképp kell kiolvasni angolul vagy magyarul, de segíthet a keresőrobotoknak is.

Az attribútum, amiben a nyelvet megadhatod, a használt doctype-tól függ. A W3C szerint:

HTML esetében csak a lang attribútumot használjuk; a text/html formában szolgáltatott XHTML 1.0 esetében használhatjuk a lang és xml:lang attribútumokat; és az XML formában szolgáltatott XHTML esetében pedig csak az xml:lang attribútumot.

A nyelv kódja lehet egy kétbetűs kód, mint például az en az angolhoz, négybetűs kód, mint például az en-US az amerikai angolhoz, vagy más, ritkán használt kód is. A kétbetűs kódok az ISO 639-1 alatt találhatóak meg.

A dokumentum megítélése a címe alapján

A head egyik legfontosabb része a title elem. Gyakorlatilag az összes böngészőben és kliens eszközök többségén a title elemben található szöveg jelenik meg — a weblap neveként — az ablak fejlécében (ez a böngésző ablakát körülvevő keret felső része). Ez az első dolog, amit a látogatók általában meglátnak egy weblap megnyitásakor, ezért rendkívül fontos. Továbbá, a kisegítő megoldások, mint például a képernyő-felolvasók, ezt adják meg először a felhasználóiknak, így ebből szűrhetik le először, hogy mire számíthatnak majd az oldalon; de a keresőrobotok is nagyon hasonlóan működnek, így ha egy könnyen megérthető és a jó kulcsszavakat tartalmazó címet adsz az oldaladnak, akkor az esélyed arra, hogy a keresőkön keresztül megtaláljanak, drasztikusan megnő. Vegyük például a következő HTML dokumentumot (headexample.html a zip fájlban), és nyissuk meg egy böngészőben.

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<html>
  <head>
    <title>Ez egy példa cím</title>
  </head>
  <body>
  </body>
</html>

Ha megnyitod ezt az oldalt, láthatod, hogy a title elem tartalma az ablak fejlécében és navigáció fölött a fülön is megjelenik.

1. ábra: A title elem megjelenítése a böngészőben

Sok leírást találhatsz a weben arról, hogy hogyan adhatsz jó címet az oldalaidnak, ezek többsége a keresőoptimalizálással (SEO) kapcsolatos. Ne ess túlzásokba, amikor ezeket látod: a keresőket esetleg becsaphatod egy optimalizált címmel, és talán megszerezhetsz egy ideig egy jobb találati pozíciót, de jobban jársz, ha inkább egy rövid, informatív címet adsz a dokumentum tartalmáról. A „Kutyák tenyésztése — tippek a farkaskutyákról” sokkal jobban olvasható, mint mondjuk a „Kutyák, farkaskutyák, tenyésztés, kutya, tipp, ingyen, kedvenc”.

Kulcsszavak és leírás hozzáfűzése

A következő lépés első látásra talán feleslegesnek tűnhet, mivel ezek az elemek soha nem jelennek meg közvetlenül a látogató előtt: a leírás és a kulcsszavak. Mindkettőt meta elemeken keresztül adhatjuk hozzá a head elemhez, amint az az alábbi példán látszik, a Yahoo! Eurosport oldaláról (headwithmeta.html):

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<html>
  <head>
    <title>Yahoo! UK & Ireland Eurosport—Sports News | Live Scores | Sport</title>
    <meta name="description" content="Latest sports news and live scores from Yahoo! Eurosport UK. Complete sport coverage with Football results, Cricket scores, F1, Golf, Rugby, Tennis and more.">
    <meta name="keywords" content="eurosport,sports,sport,sports news,live scores,football,cricket,f1,golf,rugby,tennis,uk,yahoo">
  </head>
  <body>
  </body>
</html>

Ha megnyitod ezt az oldalt a böngésződben, semmit nem fogsz látni az oldalon. Ha viszont feltöltöd a lapot a netre, és egy kereső beindexeli, akkor a megadott leírás megjelenik majd a hivatkozás alatt a találati listában, amint az a 2. ábrán látható:

2. ábra: A leírás megjelenik a keresők találati oldalán

Ez az információ így már kritikus lehet a lehetséges látogatók szempontjából, mivel ennek alapján dönti el, hogy rákattint a találatra vagy nem. A leírásoknak van egy másik haszna is — egyes böngészőkben a leírás extra információként jelenik meg, ha a felhasználó az oldalt elmenti a kedvencek közé, ahogy az a 3. ábrán látható:

3. ábra: A leírás egyes böngészőkben akkor is megjelenik, ha az oldalt a kedvencek közzé teszed

Szóval, bár nincs azonnali haszna a meta leírás beillesztésének, mégis ennek nagyon fontos szerepe van a weblap sikeressége szempontjából. Ugyanez — bár kisebb mértékben — vonatkozik a hozzáadott kulcsszavakra is.

A szemetelőknek sokéves munkával sikerült elérniük, hogy a keresők már ne vegyék többé túl komolyan a megadott kulcsszavakat, ennek ellenére még mindig hasznosak lehetnek akkor, ha gyorsan át akarsz nézni több dokumentumot egyszerre a tartalom elolvasása és értelmezése nélkül. A meta kulcsszavakat használhatod például egy tartalomkezelő rendszerben, ahol egy script leindexeli őket, így a keresőd gyorsabban fog működni. Soha nem árthat, ha biztosítasz egy módszert az oldalaid keresésére a tartalom átvizsgálása nélkül. Ha több kulcsszavat adsz a meta elemhez, akkor lehetőséget adsz magadnak arra, hogy a jövőben egy gyors és okos keresőt készíthess az oldalaidhoz. Gondolj úgy a kulcsszavakra, mintha kis könyvjelzők lennének, amelyeket egy vastag könyvben hagysz, hogy ezekkel gyorsan megtalálhasd, amit keresel anélkül, hogy a teljes fejezetet át kellene olvasnod.

Mi a helyzet a megjelenéssel? Stílusok hozzáadása

A következő dolog, amit a head elemhez hozzáadhatsz a dokumentumban, az a stílusozás, amelyet CSS (Cascading Style Sheets) segítségével valósíthatsz meg. Ezt beépítheted közvetlenül a head elembe a style elem segítségével, mint az alábbi példában (headinlinestyles.html):

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<html>
<head>
  <title>Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról</title>
  <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről.">
  <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedvenc">
  <style type="text/css">
    body {
      background: #000;
      color: #ccc;
      font-family: helvetica,arial,sans-serif;
    }
  </style>
</head>
<body>
Teszt!
</body>
</html>

Ha ezt a kódot megnyitod a böngésződben, csak egy szürke „Teszt!” feliratot fogsz látni fekete háttéren, amelynek a betűtípusa Helvetica vagy Arial lesz, a használt rendszertől függően. A style elem tartalmazhat egy media attribútumot is, amelyben megadhatod, milyen típusú eszközön akarod ezt a stílust alkalmazni; például akkor akarod használni ezt a stílust, ha az oldal egy képernyőn jelenik meg, egy kézi eszközön vagy nyomtatáskor? Több média típus közül is választhatsz, amelyek között az alábbiak a leghasznosabbak:

• screen — képernyőn való megjelenítéskor használhatod.
• print — ebben megadhatod, hogyan nézzen ki a dokumentum nyomtatáskor.
• handheld — ezzel adhatod meg a dokumentum megjelenését mobil- és más kisméretű eszközökön.
• projection — HTML prezentáció készítéséhez használhatod, amelyet például az Opera Show is támogat.

Ha például nyomtatáskor más színeket és nagyobb betűket akarsz használni, mint a képernyőn, akkor az első style blokk után megadhatsz egy másikat, amelyben megadod a media attribútumot print értékkel, amint az alábbi kódban látható (a teljes kódot a headinlinestylesmedia.html fájlban találod):

<style type="text/css" media="print">
  body {
    background: #fff;
    color: #000;
    font-family: helvetica, arial, sans-serif;
    font-size: 300%;
  }
</style>

Mostantól, ha ki akarod nyomtatni a lapot, a böngésző a print típusú stíluslapot fogja használni a dokumentumhoz a screen típusú helyett. Te is kipróbálhatod, ha megnyitod a headinlinestylesmedia.html fájlt, és megnézed a nyomtatási előnézetet. Az eredményt a 4. ábrán láthatod:

4. ábra: Ugyanaz a lap képernyőhöz és nyomtatáshoz való stílussal

Dinamikus funkciók hozzáadása JavaScripttel

Egy másik dolog, amelyet a head elemhez hozzáadhatsz, az a böngésző által futtatható scriptek — más szóval „kliens oldali scriptek” —, amelyeket JavaScriptben írhatsz meg. Ahogy már a 4. leírásban olvashattad, a JavaScript dinamikus működést ad a statikus HTML dokumentumokhoz, például animációs effekteket, adatellenőrzést vagy más olyan dolgokat, amelyeket bizonyos felhasználói műveletek válthatnak ki.

A JavaScriptet a script taggel adhatod hozzá az oldaladhoz. Amikor a böngésző találkozik egy ilyen elemmel, azonnal megállítja a dokumentum feldolgozását, és a feldolgozás folytatása előtt megpróbálja végrehajtani az elemben található kódot. Így aztán ha azt szeretnéd, hogy a JavaScripted még a dokumentum betöltése előtt lefusson, akkor a head elemben kell megadnod. Az alábbi scripttel például figyelmeztetheted a felhasználót, hogy egy bizonyos hivatkozás egy másik kiszolgálóra fogja vinni (headscript.html):

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<html>
<head>
  <title>Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról</title>
  <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről.">
  <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedvenc">
  <style type="text/css" media="screen">
    body {
      background: #000;
      color: #ccc;
      font-family: helvetica,arial,sans-serif;
    }
    a { color: #fff }
  </style>
  <style type="text/css" media="print">
    body {
      background: #fff;
      color: #000;
      font-family: helvetica,arial,sans-serif;
      font-size: 300%;
    }
  </style>
  <script>
    function leave() {
      return confirm("Ezzel átugrasz egy másik oldalra,\n biztos, hogy ezt akarod?")
    }
  </script>
</head>
<body>
Teszt!
<a href="http://cukisag.blog.hu" onclick="return leave()">Cukiság blog</a>
</body>
</html>

Ha a fenti példát megnyitod a böngésződben, és rákattintasz a hivatkozásra, akkor felugrik egy ablak, amelyben meg kell erősítened a műveletet. Ez csak egy gyors példa volt a scriptekre, és nagyon távol áll a manapság használt legjobb módszerektől. A későbbi leírásokban fogunk még foglalkozni a JavaScript módszerekkel, és részletesebben is fogunk beszélni a JavaScript technikákról, egyelőre nem kell vele túl sokat foglalkoznod.

Állj! A beágyazott CSS és JavaScript nem jó ötlet!

Kemény szavak, tudom, de egy dolgot mindenképpen az eszedbe kell vésned, mielőtt weboldalakat írnál: próbáld meg a kódodat minél jobban újrafelhasználhatóvá tenni. Ha site jellegű stílusokat adsz hozzá minden egyes lapodhoz külön-külön, annak egyrészt nincs sok értelme — ráadásul sokkal nehezebb lesz a site-ot karbantartani, és feleslegesen lesznek nagyobbak a dokumentumaid.

Sokkal jobb, ha a stílusokat és a scripteket külső fájlokba teszed, és a HTML fájlokban csak betöltöd ezeket, ahol szükséges, így ha változtatni akarsz rajtuk valamit, elég egy helyen megtenned. JavaScript esetében ezt továbbra is a script elemmel teheted meg, mégpedig úgy, hogy nem írsz kódot az elemen belül, és a link attribútum helyett az src attribútumot használod, ahogy az alábbi példában tettük (externaljs.html):

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<html>
<head>
  <title>Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról</title>
  <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről.">
  <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedvenc">
  <style type="text/css" media="screen">
    body {
      background: #000;
      color: #ccc;
      font-family: helvetica,arial,sans-serif;
    }
    a { color: #fff }
  </style>
  <style type="text/css" media="print">
    body {
      background: #fff;
      color: #000;
      font-family: helvetica,arial,sans-serif;
      font-size: 300%;
    }
  </style>
  <script src="leaving.js"></script>
</head>
<body>
Teszt!
<a href="http://cukisag.blog.hu" onclick="return leave()">Cukiság blog</a>
</body>
</html>

CSS esetében már nem ilyen egyszerű a dolog. A style elemnek ugyanis nincs src attribútuma, így helyette a link elemet kell használod. Ebben megadhatsz egy külső css fájlt importálásra a href attribútum használatával, majd a media attribútummal — ugyanúgy, mint korábban — megadhatod, hogy milyen eszközön akarod használni ezt a stílust: képernyőn, nyomtatáskor, stb. Ha a CSS-t és a JavaScriptet is külső fájlban adod meg, akkor jelentősen csökkentetted a head elem méretét, ami az alábbi példán is jól látszik (externalall.html):

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
<html>
<head>
  <title>Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról</title>
  <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről.">
  <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedvenc">
  <link rel="stylesheet" type="text/css" media="screen" href="styles.css">
  <link rel="stylesheet" type="text/css" media="print" href="printstyles.css">
  <script src="leaving.js"></script>
</head>
<body>
Teszt!
<a href="http://cukisag.blog.hu" onclick="return leave()">Cukiság blog</a>
</body>
</html>

További előnyei is vannak, ha a stílusaidat és a scripteket külön fájlokban tartod:

1. Gyorsabbá teszed vele a letöltést a látogatóid számára, mert bár le kell tölteniük néhány külön fájlt a dokumentum mellé, de ezt csak egyszer kell megtenniük, mivel ezeket a különböző lapokon újra felhasználhatod, ezáltal összességében kevesebbet kell letölteni. Ráadásul a CSS és a JavaScript fájlok többnyire bekerülnek a gyorsítótárba, így amikor legközelebb látogatják meg az oldalt, a fájlok már ott lesznek a gépen, és nem kell újra letölteni őket.
2. Könnyebb lesz a karbantartás és a javítás. Ha a stílusok és a scriptek az egész site-hoz — ami akár több ezer dokumentumból is állhat — egyetlen helyen találhatóak, akkor a módosításokat elég egyetlen fájlban elvégezned, és nem kell hozzányúlj az akár több ezernyi dokumentumhoz.

Összefoglaló

Ennyi fért ebbe a leírásba. Megismerhetted a HTML dokumentumok head elemének különböző részeit, amelyek a következők:

• A title elem, ami megadja a dokumentum címét.
• A meta elemek, amelyekben a dokumentum leírását, valamint a későbbi indexelés elősegítésére a kulcsszavakat adhatod meg.
• A link elemek, amelyekkel külső CSS fájlokat tölthetsz be.
• A script elemek külső JavaScript fájlok betöltéséhez.

Győződj meg róla, hogy a fentieket helyesen használod, és akkor a dokumentumod gyors, könnyen kereshető és érthető lesz.

Tesztkérdések

Szokás szerint az alábbi kérdésekkel ellenőrizheted, hogy sikerült-e megértened a témát.

• Miért hasznos megadni a dokumentum leírását a meta elemben, amikor az úgysem jelenik meg a képernyőn?
• Milyen előnye van annak, ha a JavaScriptet a head elemben adod meg, és nem a body-ban?
• Hogyan használhatod ki a böngésző gyorsítótárát, és mit kell tenned ezért?
• Mivel a keresők előnyben részesítik a dokumentum címét, nem lenne jobb, ha a címben adjuk meg a kulcsszavakat? Mi ennek a módszernek a hátránya?
• Mivel az oldal címe sokszor unalmas, nem lenne jó kiemelni benne egyes szavakat a b elemmel? Lehetséges ez?

A szerzőről

Miután belekontárkodott a rádiózásba, Chris Heilmann tíz évig dolgozott webfejlesztőként. Jelenleg a Yahoo!-nál dolgozik Angliában mint oktató és vezető fejlesztő, és a kódminőséget ellenőrzi az európai és ázsiai kirendeltségeknél.

Chris a Wait till I come oldalon blogol, és „codepo8” néven található meg több közösségi oldalon is.

Fotó: Bluesmoon